A fenntarthatóság minden gazdasági ágazatban kritikus kérdés, így a légi közlekedésben is, ahol egyre nagyobb ellenőrzésnek vetik alá az európai polgárok egészségére és életminőségére gyakorolt negatív hatásokat (zaj, levegőminőség és éghajlatváltozás), és fokozottabb fellépést követelnek meg.
A légiközlekedési ágazatot köztudottan nehéz dekarbonizálni, de az elmúlt három évben előrelépés történt a legfontosabb szakpolitikák és jogszabályok terén, hogy előmozdítsák azon célok elérését, amelyekre nagy szükség van, mint például az európai zöld megállapodás, az európai klímarendelet, a fenntartható és intelligens mobilitási stratégia, a szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv, a ReFuelEU légiközlekedési rendelet és a felülvizsgált kibocsátáskereskedelmi rendszer (az a mechanizmus, amely más ágazatok kibocsátásainak csökkentésén keresztül kompenzálja a légiközlekedési kibocsátásokat). A kapcsolódó tartalmakban többet is olvashat ezekről a szakpolitikai intézkedésekről.
Az ágazat környezeti teljesítményéről és az ágazat előtt álló kihívásokról alkotott világos kép döntő fontosságú a fejlesztések keresése során. Ezért az EASA háromévente közzéteszi az európai légiközlekedési környezetvédelmi jelentést, amely objektív, világos és pontos áttekintést nyújt az ágazat múltbeli és előrejelzett teljesítményéről. Emellett ajánlásokat is megfogalmaz a különböző érdekelt felek számára, hogy a fenntarthatósági célokat konkrét intézkedésekbe ültethessék át.
A legfrissebb jelentés 2025 elején jelent meg, és itt érhető el. A teljes jelentés angol nyelvű, a vezetői összefoglaló és az ajánlások pedig az EU és az ENSZ valamennyi nyelvén elérhetők. A legfontosabb tudnivalókért olvasson tovább.
Az összes többi gazdasági ágazathoz hasonlóan a légi közlekedés is válaszúthoz érkezett a dekarbonizációs átállás során, mivel egyre nagyobb nyomás nehezedik rá, hogy teljesítse az elfogadott környezetvédelmi célokat, és egyre nagyobb kihívást jelentenek az ellátási láncnak a flotta megújítását késleltető problémái, valamint a fenntartható légi járművek üzemanyagának felára és a korlátozott termelési kapacitás. Az elmúlt években sok mindent elértünk, hogy a helyes útra térjünk. Gyorsabban kell azonban lépnünk. Most összehangolt erőfeszítésekre van szükség. Az e jelentésben szereplő kérdések kezelésével képesek leszünk kezelni a tisztább légi közlekedésre való rendezett átállást, miközben fenntartjuk a biztonság és a konnektivitás egységesen magas szintjét.
Florian Guillermet, az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének (EASA) ügyvezető igazgatója, a 2025. évi európai légiközlekedési környezetvédelmi jelentéshez fűzött üdvözlő üzenetében
A jelentés fejezetei és legfontosabb pontjai
A 2025. évi európai légiközlekedési környezetvédelmi jelentés a következő területeket öleli fel:
- A légiközlekedési ágazat áttekintése
- A légi közlekedés környezeti hatásai
- Technológia és tervezés
- Légiforgalmi irányítás és üzemeltetés
- Repülőterek
- Fenntartható légijármű-üzemanyag
- Piaci alapú intézkedések
- Nemzetközi együttműködés
Légiközlekedési kibocsátások
2022-ben az EU27 és az EFTA (Izland, Liechtenstein, Svájc és Norvégia) területéről induló járatok az összes közlekedési üvegházhatásúgáz-kibocsátás 12%-át, valamint az EU27 és az EFTA területén történt összes üvegházhatásúgáz-kibocsátás 4%-át tették ki.
A légi közlekedés éghajlatra gyakorolt hatása a CO2-kibocsátás és a CO2-tól eltérő kibocsátások kombinációjából áll össze. A CO2-tól eltérő kibocsátások közé tartoznak a nitrogén-oxidok (NOx), a részecskék (korom), a kén-oxidok (SOx) és a vízgőz, valamint a kondenzcsíkok és pehelyfelhők kialakulásából és az aeroszol és a felhő kölcsönhatásaiból eredő hatások.
A légi közlekedés CO2-kibocsátása
A légi közlekedés a globális CO2-kibocsátás mintegy 2,5%-át teszi ki 2023-ban. Az abszolút kibocsátás jelentősen nőtt. Az 1940 és 2019 közötti teljes légiközlekedési CO2-kibocsátás 47%-a 2000 óta következett be.
Jó tudni – A CO2-tól eltérő légiközlekedési kibocsátások szakértői hálózata
A CO2-tól eltérő légiközlekedési kibocsátásokból eredő éghajlati hatások tekintetében még mindig jelentős bizonytalanság tapasztalható. 2024-ben az EASA elindította a „CO2-tól eltérő légiközlekedési kibocsátások szakértői hálózata (ANCEN)” elnevezésű kezdeményezést, hogy a lehető legjobban megértse a CO2-tól eltérő kibocsátás hatását és annak mérséklését.
Légiforgalmi irányítás és üzemeltetés
A repülőgépek üzemeltetési módja és a légtér használata hatással van a kibocsátásra. Az ambiciózus környezetvédelmi célok teljesítéséhez hatékonyabb üzemeltetésre van szükség, ami kevesebb felesleges üzemanyag elégetését eredményezi, és kisebb kibocsátáshoz vezet. Az elmúlt 3 évben történt néhány fejlemény ezen a területen, nevezetesen az aktualizált 2024-es európai légiforgalmi szolgáltatási főterv, amelynek célja, hogy Európát a világ leghatékonyabb és leginkább környezetbarát légtérévé tegye. Ennek végrehajtása 2025-re repülésenként 9,3%-kal kevesebb CO2-kibocsátást eredményezhet.
A fegyveres konfliktusok hatása
Gondolt már arra, hogy a fegyveres konfliktusok hogyan befolyásolhatják a légi műveletek hatékonyságát? Bizonyos légterek lezárása esetén az üzemeltetőknek hosszabb, kevésbé hatékony útvonalakat kell választaniuk. Például Ukrajna légterének a kereskedelmi forgalom előtti lezárását tovább súlyosbította az, hogy kölcsönös légtértilalmat vezettek be az orosz üzemeltetőkre és számos nyugati üzemeltetőre. Az Európa és Ázsia közötti kelet-nyugati járatoknak, amelyek korábban az orosz légtéren keresztül közlekedtek, más útvonalat kell választaniuk, ami növeli az utazási időt és az üzemanyag-felhasználást, ezáltal csökkentve a repülés hatékonyságát.
Repülőterek
Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása mellett a légi közlekedés zajszennyezése is olyan környezeti hatás, amely különösen fontos a repülőtereken és a környező területeken. A 2025. évi európai légiközlekedési környezetvédelmi jelentés a repülőgépek zajkibocsátására vonatkozó adatokat is tartalmaz.
A repülőterek többféle módon is szerepet játszanak a kibocsátás csökkentésében, például optimális repülési útvonalakkal, a földi járművek és infrastruktúra villamosításával, fenntarthatóbb földi műveletekkel, például egymotoros gurulással, a fenntartható légijármű-üzemanyagok ellátásának megkönnyítésével és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású alternatív energiaforrások, például a hidrogén és a villamos energia kiaknázásával.
Technológia
Az elmúlt néhány évben korlátozott volt a típusalkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező új nagy szállító légi járműveknek, például az általunk, utasok által is használt kereskedelmi légi járműveknek a száma, és ezek csak csekély környezetvédelmi javulást eredményeztek. A jobb üzemanyag-hatékonyságú és alacsonyabb zajszintű új repülőgépek fontos hatásmérséklő intézkedések, de időbe telik, amíg kifejlesztik őket, és elterjedtté válnak a globális flottában. Az alternatív energiaforrások, például a villamos energia és a hidrogén használata a nagyobb légi járművek esetében is még várat magára.
Viszont az általános célú légi közlekedésre (kisebb, szabadidős vagy magánhasználatra szánt könnyű repülőgépek) az innovációk fejlesztésének, tesztelésének és ipari bevezetésének bölcsőjeként lehet tekinteni, és az egész légiközlekedési ágazatban a fejlesztések mozgatórugójává válhat.
Fenntartható légijármű-üzemanyagok
Ez volt az egyik olyan terület, ahol a közelmúltban nagy lépést tettek, miután 2023-ban jóváhagyták a RefuelEU légiközlekedési rendeletet. Ez a jogszabály kötelező célokat határoz meg a fenntartható légijármű-üzemanyagok ellátására az európai repülőtereken, amely a 2025-ös 2%-ról 2050-re fokozatosan 70%-ra fog emelkedni.
A fenntartható légijármű-üzemanyagok az életciklusuk során – elsősorban a gyártási folyamat alatt – jelentős csökkentést eredményezhetnek a CO2-kibocsátás és a CO2-tól eltérő kibocsátások terén a hagyományos sugárhajtómű-üzemanyagokhoz képest. 2024-ben a fenntartható légijármű-üzemanyagok gyártása a sugárhajtómű-üzemanyagok globális felhasználásának mindössze 0,53%-át tette ki. A jövőbeli megbízások és célok teljesítéséhez a termelési kapacitás jelentős bővítésére van szükség. A fenntartható légijármű-üzemanyagok nagy problémája az áruk: a hagyományos üzemanyaghoz képest 3–10-szer kerülhetnek többe. A termelés bővülésével azonban az árak várhatóan csökkennek.
Piaci alapú intézkedések
A piaci alapú intézkedések a kibocsátások kompenzálására szolgáló mechanizmusok. Erről bővebben ebben az EASA Light cikkben olvashat. A légi közlekedésben a legismertebb rendszerek az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) és az ICAO CORSIA. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer nemrégiben elvégzett 2023-as felülvizsgálata fokozatosan kivezeti a légitársaságoknak biztosított ingyenes kibocsátási egységeket, és 2024-től kezdődően csökkenti a légi közlekedés uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer szerinti összkvótáját. Ez a kibocsátási egységek drágulásához vezet, és ösztönzi a kibocsátáscsökkentést a légiközlekedésben.
Nemzetközi együttműködés
A légi közlekedés természeténél fogva nemzetközi, következésképpen az ágazat fenntarthatósága csak akkor érhető el, ha mindenki a fedélzeten van. Az EU és az ICAO több környezetvédelmi programot indított, amelyek célja, hogy a partnerállamokkal együttműködve közös célokon dolgozzanak. Csak az európai szervezetek 112 partnerállammal működtek együtt, és 2022 óta a becslések szerint 20 millió eurót kötöttek le a polgári légi közlekedés környezetvédelmi projektjeire.
Az elmúlt években az európai légiközlekedési ágazat folytatta a fenntarthatóság felé vezető, kihívásokkal teli, mégis döntő fontosságú utat. Nagy változás előtt állunk, amely az egész ágazatot érinti – technológiai, energetikai és üzemeltetési szempontból egyaránt. A mérföldkőnek számító közelmúltbeli európai és globális fejlesztések egyértelmű utat mutatnak a légi közlekedés számára az éghajlati lábnyom jelentős csökkentése felé.
Magda Kopczyńska – az Európai Bizottság mobilitáspolitikáért és közlekedésért felelős főigazgatója, a 2025. évi európai légiközlekedési környezetvédelmi jelentéshez fűzött üdvözlő üzenetében
Ajánlott szakirodalom
Olvassa el a teljes jelentést, és ismerje meg az érdekelt felek sikertörténeteit, hogy miként ültették át cselekvésbe a fenntarthatósági célokat.
A fenntarthatóságról többet is megtudhat az EASA Light oldalon.