Szabályozó ügynökségként az EASA vezető szerepet játszik a polgári repülésre vonatkozó „szabályalkotásban”, azaz a szabályozási anyagok kidolgozásának és fenntartásának folyamatában.
Időről időre szükség van a meglévő rendeletek módosítására, sőt egyes esetekben akár új rendeletekre is a biztonsági szint fenntartása vagy növelése érdekében:
- szigorúbb környezetvédelmi normák előmozdítása; vagy
- új technológiák vagy más innovatív koncepciók biztonságos és fenntartható integrációjának lehetővé tétele céljából.
Ez utóbbira jó példa az EASA innovatív légi mobilitásra vonatkozó véleménye, amely szabályozási űrt töltött be ezen újszerű koncepció tekintetében. Ez a 2023-ban közzétett vélemény átfogó üzemeltetési követelményrendszert vezetett be a pilóta által vezetett elektromos légi taxikra vonatkozóan, amely kiterjed az üzemeltetés, a repülőszemélyzet engedélyezése és a repülési szabályok, a légiforgalmi szolgáltatás, a kezdeti és folyamatos légialkalmasság és a drónok területére.
De mi az az EASA-vélemény, hogyan jutunk el annak kiadásáig, és mi következik utána?
A szabályalkotási folyamat áttekintése
Lássuk be, a szabályozási anyagok kidolgozása talán nem a legizgalmasabb része a repülésnek, de a repülés biztonságának biztosításához nélkülözhetetlen feladat.
A szabályalkotás több szakaszból álló, összetett folyamat, amely gyakran több hónapot vagy – leggyakrabban – éveket vesz igénybe. A szabályalkotásban különböző felek, köztük tanácsadó testületek, szakértők, érintett felek, és sok esetben a nyilvánosság tagjai vesznek részt.
Fontos, hogy az EASA meghallgassa a speciális szakértelemmel rendelkezőket és az érintetteket. Ezt szükség esetén a szakértők, az érdekelt és érintett felek szabályozási javaslatok kidolgozásába való bevonásával, valamint minden esetben a szabályozási javaslatokról való nyilvános vagy az érintett és érdekelt felek egy célzott csoportjával folytatott konzultációval biztosítják. Ily módon a polgárok és a repülésben érdekelt felek véleményt nyilváníthatnak, észrevételeket tehetnek, és aktívan közreműködhetnek a folyamatban.
Ugyanilyen fontos, hogy az EASA átlátható tájékoztatást adjon arról, hogy a szabályozási javaslatok kidolgozása során kivel áll kapcsolatban, és hogy a konzultáció során mely észrevételek, milyen módon befolyásolták a végleges szabályozási anyagot. Ennek következtében az EASA ezt az információt a szabályalkotási folyamat véglegesítésekor megadja.
A szabályok végső jóváhagyása az Európai Bizottság („kemény jog”) vagy az EASA („puha jog”) hatáskörébe tartozik.
Néhány fontos emlékeztető:
- A biztonság mindig a legfontosabb: A repülés magas szintű biztonságának fenntartása nem képezheti alku tárgyát az EASA számára. Amikor új szabályokra vagy azok módosítására tesz javaslatot, az EASA mindig garantálja, hogy a biztonság szintje bizonyítottan legalább olyan fokú, mint a jelenlegi normák.
- Az új szabályok nem vákuumban születnek: az egyes új szabályok vagy módosítások mögött meghúzódó indokokat kifejtjük, azok szükségességét indokoljuk, hatásukat értékeljük, és az eljárás átlátható azok számára, akiknek alkalmazniuk kell a szabályokat.
A szabályalkotási eljárás kezdeményezése
Az Ügynökség szabályalkotási programját közzéteszik a legalább évente frissített Európai Légiközlekedés-biztonsági Tervben (EPAS). Az EPAS a repülés biztonságának bibliája: azonosítja a fő biztonsági kockázatokat és az európai repülésbiztonsági rendszert érintő egyéb kérdéseket, és meghatározza az e kockázatok enyhítéséhez szükséges intézkedéseket. Ezen enyhítő intézkedések egyike lehet egy szabályalkotási feladat kezdeményezése.
A szabályalkotási feladat (és az EPAS-ban meghatározott bármely más intézkedés) nem a semmiből kerül bele az EPAS-ba. Alapos értékelés, például biztonsági kockázat értékelése, valamint annak megállapítása előzi meg, hogy szükség van-e az EASA beavatkozására, és ha igen, milyen módon.
Mikor eljön az idő az EPAS-ban meghatározott szabályalkotási feladat kezdeményezésére, az EASA tájékoztatja a nyilvánosságot, hogy ideje megkezdeni a munkát ezen intézkedéssel kapcsolatban a szabályalkotási feladat feladatmeghatározásának kiadásával. Ez lehetővé teszi például, hogy az érdekelt felek felkészüljenek arra, hogy hangot adjanak véleményüknek.
A feladatmeghatározás előkészíti a szabályalkotási feladatot: elmagyarázza a szükséges szabályalkotási tevékenység mögött álló indokokat (a „miért”) és az EASA által a szabályalkotási folyamat során alkalmazandó munkamódszereket (a „hogyan”).
Kivételes esetekben akkor is kezdeményezhető szabályalkotási intézkedés, ha az nem szerepel az EPAS legutóbbi kiadásában. Az EASA ügyvezető igazgatója ezt követően konzultál az Európai Bizottsággal és az EASA tanácsadó testületeivel, mielőtt az intézkedést kezdeményezné. Az intézkedés ezután bekerül az EPAS következő kiadásába.
Szabályozási anyag tervezete
Az EASA szükség esetén külső szakértők, például az Ügynökség tanácsadó testületei, vagy érdekelt, illetve érintett felek támogatásával elkészíti a szabályozási anyag első tervezetét.
A szabályozási anyag tervezete a következők közül egyet vagy többet tartalmazhat:
- rendelettervezetek;
- megfelelés elfogadható módozatainak tervezete;
- útmutató anyagok tervezete;
- tanúsítási előírások tervezete;
- részletes előírások tervezete.
Konzultációs szakasz
Az EASA minden szabályozási anyag tervezetéről módosításjavaslatról szóló értesítés formájában konzultál, hogy az érdekelt felek szélesebb körének véleményét összegyűjtse, és a végleges szabályozási anyag kiadása előtt szükség esetén ennek megfelelően módosítsa az eredeti javaslattervezetet.
A témától, a szabályozási területtől és az érintett felektől függően az EASA vagy a nyilvánossághoz, vagy célzottabb módon tanácsadó testületeinek bizonyos csoportjaihoz és/vagy más érintett és érdekelt felekhez fordul.
Minden módosításjavaslatról szóló értesítés tartalmaz egy magyarázó részt is, amely a következőket írja le:
- hogyan dolgozták ki a szabályozási anyagot;
- miért döntöttek úgy, hogy szabályozzák a kérdést;
- a hatások értékelése (társadalmi, gazdasági, környezeti és arányossági szempontból);
- annak kifejtése, hogy a javaslat hogyan csökkenti a biztonsági kockázatot vagy kezel egyéb olyan kérdéseket, amelyek a szabályalkotási intézkedést kiváltották.
Az EASA véleménye
„Kemény jog” esetében a konzultációs szakasz során beérkezett észrevételek mérlegelését követően az EASA vélemény formájában adja ki a szabályozási anyag végleges tervezetét. Az EASA-vélemény az Európai Bizottsághoz benyújtott hivatalos kiadvány, amely új rendeletekre vagy azok módosítására vonatkozó javaslatokat tartalmaz. Egy magyarázó részt is magában foglal, és ismerteti, hogy az EASA milyen észrevételeket kapott a módosításjavaslatról szóló értesítéssel kapcsolatos konzultáció során, és azokat hogyan vették figyelembe.
Az Európai Bizottság szerepe
Amikor az EASA véleményt ad ki, az Európai Bizottságban megkezdődik a jogalkotási folyamat, amely így az EASA hatáskörén kívül folytatódik. Az Európai Bizottság az EASA véleményében foglaltak alapján dönt arról, hogy rendelet módosítására vagy új rendelet kiadására kerüljön-e sor. Ebben a folyamatba az Európai Bizottság bizottsági vagy szakértőicsoport-ülések formájában az uniós tagállamokat is bevonja. Elfogadásukat követően az új vagy módosított rendeletek kihirdetésre kerülnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és általában 20 nap elteltével lépnek hatályba. Ezek azonban magukban foglalhatnak egy átmeneti időszakot is, amelynek során az új követelmények csak később válnak alkalmazandóvá.
Az ügyvezető igazgató határozata
„Puha jog” esetében a konzultációs szakasz során beérkezett észrevételek mérlegelését követően az EASA ügyvezető igazgatójának határozata formájában adja ki a végleges szabályozási anyagot. Amennyiben ez a puha jog a Bizottságon belül folyamatban lévő jogalkotási folyamathoz kapcsolódik, pl. a megfelelés elfogadható módozatai esetében a Bizottság által egy rendeletbe bevezetett követelményekhez, a fent leírtak szerint, az EASA csak akkor adja ki határozatát, ha az új vagy módosított rendeletet elfogadják és közzéteszik az EU Hivatalos Lapjában. Az EASA „puha jogra” vonatkozó határozatai (az EASA hivatalos kiadványában (azaz az EASA honlapján) kerülnek közzétételre).
Az EASA „puha jogi” terminológiájának mélyebb értelmezése
A megfelelés elfogadható módozatai: az EASA által kiadott, nem kötelező erejű standardok, amelyeket személyek és szervezetek használnak az (EU) 2018/1139 rendeletnek, valamint az annak alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusoknak való megfelelés igazolására.
Útmutató anyag: az EASA által kiadott, nem kötelező erejű anyag, amely segíti a felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktusok, illetve a tanúsítási előírások és részletes előírások jelentésének illusztrálását, és amely az (EU) 2018/1139 rendelet, az annak alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok, valamint a tanúsítási előírások és a részletes előírások értelmezésének támogatására szolgál.
Tanúsítási előírások: az EASA által kiadott, nem kötelező erejű technikai standardok, amelyek az (EU) 2018/1139 rendeletnek, valamint az annak alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusoknak való megfelelés bizonyításának eszközeit jelölik, és amelyeket személyek és szervezetek tanúsítás céljára használnak.
Részletes előírások: az EASA által az (EU) 2018/1139 rendelet, valamint az annak alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok végrehajtása céljából kiadott, nem kötelező erejű standardok.
Az Európai Unió „kemény jogának”, például a rendeleteknek, a végrehajtási és a felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak a meghatározását lásd: Az uniós jog típusai